Gyakran előkerülő téma a gyermekvédelem egyházi vonatkozása, de sok félreértés és tisztázatlanság teszi nehézzé a higgadt szembenézést és a nyugodt párbeszédet. Ferenc pápa következetesen arra szólít fel, hogy felismerve felelősségünket a kiszolgáltatott gyermekek irányába, nézzünk szembe ezzel a jelenséggel, és tegyünk azért, hogy valóban biztonságot adjunk a gyermekeknek.
A gyermekvédelem ma fontos, de elkoptatott fogalom, amely alatt mindenki mást ért. Vannak, akiknek csak az állami intézmények jutnak eszébe, amelyekben a családjukból kiemelt gyermekeket látják el; a másik véglet, amikor kizárólag az egyházi személyek által elkövetett szexuális bántalmazások kapcsolódnak a gyermekvédelem fogalmához. Pedig a gyermekvédelem valójában proaktív megközelítéssel nyeri el valódi értelmét: nemcsak a gyermekeket ért sérelmek orvoslása a cél, hanem a megelőzés és az egészséges fejlődéshez szükséges tényezők minél szélesebb körének biztosítása is.
Életkortól függő módon, de minden gyermek igényli a biztonságot, hiszen keresi az útját a szoros kötődéstől az önállóság irányába. Másra van szüksége egy totyogónak ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, és másra egy kamasznak ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön. Azok a tényezők is nagyon változatosak, amelyek ezt az egészséges fejlődést veszélyeztetik és sérülést okoznak. Ez azt jelenti, hogy sokféle bántalmazási formát azonosíthatunk.
Rudan Mária 2020. október 13.-i cikke a Képmás oldalán olvasható.