„Meg akarta nekem köszönni, hogy én őt láttam. Ő azt hitte, hogy mindenki látja, de ezek szerint nem, mert soha senki nem tett semmit az ő érdekében.” (Buda-Picron Célia)
2021 őszén meghirdettük a Bartimeus képzés folytatását, tulajdonképpen a második évadot. Olyan webináriumra hívtuk a szerzeteseket, a közösségeikhez és intézményeikhez kapcsolódó munkatársakat és barátokat, amelyen a gyerekek mellett meg akartuk látni a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőtteket is, mindenkit, akiknek emberi méltósága különböző élethelyzetekben sérülhet. Azt reméltük, hogy a különböző területről érkező előadók segítségével tisztábban látunk majd ebben a témakörben és a cselekvés lehetőségeit is megtaláljuk. Nem „csak” előadásokat terveztünk, hanem közös gondolkodást, tapasztalatcserét, beszélgetést, közösséggé alakulást.
Most, hogy befejeződött a sorozat, visszatekintve az egyes alkalmakra úgy látjuk, hogy sikerült elérni célunkat. A száz jelentkezőből alkalmanként körülbelül a fele volt jelen. A sorozat végén kérdőívet küldtünk ki, melyből kérdésünkre, hogy mit kaptak, ilyen visszajelzéseket kaptunk:
- „Egészen lenyűgözött, másoknak is adom tovább, amit ott hallottam.”
- „A téma részletesebb és többszempontú megközelítését.”
- „Volt kifejezetten nagyon inspiráló rész.”
- „Szemléletformálást, látásmódbeli tágasságot az egész problémakör kapcsán, nagyobb, személyesebb felelősségtudatot, értékes, mély előadásokat és beszélgetéseket.”
- „Tájékozottabb lettem. Érzékenyítő volt.”
- „Egy segítő közösséget, szemlélet formálást, a törékeny fiatalok közötti munkámhoz.”
- „Új információkat.”
- „Hiteles forrásból szakmai fejlődést és saját élményeken alapuló ismereteket – elkötelezett emberektől.”
Az alkalmakat az előadáson elhangzott, egy-egy kiragadott mondattal szeretnénk felidézni:
- november 3. szerda, 18:00 | CSÁKY-PALLAVICINI ZSÓFIA pszichoterapeuta: A bántalmazás jelensége
„Ha kinyitjuk a szemünket, akkor jól megfigyelhető, hogy az önészlelés, önértékelés területén mennyire nehéz táskát cipelnek a bántalmazott gyerekek. Akár az öngyűlöletig is eljuthatnak. Nagyon gyakran élnek át bűntudatot és annak az élményét, hogy ők valahogy rosszak.”
- november 18. | BÚZA JUDIT gyermekvédelmi szakember: Nem lát? Nem hall? Nem beszél? – Mit tehetünk bántalmazás észlelése esetén
„Minden felnőtt, aki tud a bántalmazásról, de nem hiszi el, tagadja, elfordítja a fejét, néma marad, hozzájárul a torz önkép megerősítéséhez, legitimizálja a bántalmazást a gyermek számára.”
- december 9. | BUDA-PICRON CÉLIA pszichológus: Szerepem a bántalmazásban
„Meg akarta nekem köszönni, hogy én őt láttam. Ő azt hitte, hogy mindenki látja, de ezek szerint nem, mert soha senki nem tett semmit az ő érdekében.”
- január 27. | DOBSZAY BENEDEK OFM EM elnökségi megbízott és RUDAN MÁRIA EM projektvezető: Hol tartunk most? Konkrét példák, helyzetértékelés
„Biztosan gondolkodnunk kell azon, hogy mi a szerzetességi fogadalomból származó engedelmesség, ami erény, ami megtartandó, de nem válik melegágyává a hatalmi túlkapásoknak.”
- február 24. | JAKABOS BARNABÁS SJ a marosvásárhelyi jezsuita udvar vezetője: Tiszteletlenség, mint az erőszak mintázata
„Hogyha valaki közölni tudja magát úgy, hogy az hallható tud lenni – nem konkurensen, nem pusztítóan, nem erőszakosan – akkor azt úgy nevezzük, hogy ajándék. Ha egy közlés úgy tud ott lenni, hogy nem erőltet, elvehető, megcsodálható vagy otthagyható – tehát van egy szabadsága – akkor az ajándék.”
- április 21. | URBÁN JÓZSEF SP piarista szerzetes: A hatalom kérdése a bántalmazás vonatkozásában
„Ha egy szóban kellene összefoglalnom azt, hogy mi a legfontosabb dolga egy vezetőnek, akinek hatalma van, annak érdekében, hogy ne legyen abuzív, azt mondanám, hogy elszámoltathatónak kell lennie.”