Képzést és a párbeszéd lehetőségét kínáltunk ezen a napon szerzetesrendi elöljáróknak, kommunikációs és gyermekvédelmi munkatársaknak. A résztvevők nyitottan és örömmel kapcsolódtak be a kezdeményezésbe.
Egy év telt el azóta, hogy az Emberi méltóság stratégia keretében az első, hasonló témájú műhelynapot meghirdettük. Úgy éreztük, összegyűlt annyi szempont és impulzus, hogy érdemes újra összejönni és közösen gondolkodni arról, milyen kihívást jelent a bántalmazások ügye különösen az egyházi kommunikációs szakemberek számára.
A műhelynap célja volt, hogy konkrét lépéseket tegyünk ezen a területen is a Emberi méltóság stratégiában megfogalmazott, szerzetesi körről alkotott jövőképünkért:
“Olyan magyar szerzetesi körben szeretnénk élni, ahol a szerzetesrendek … tudatosan és hitelesen működnek együtt egymással és szakmai szervezetekkel, közösségeik és intézményeik mernek segítséget kérni, és gyors válaszokat is kapnak…”
2021. október 15-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese, Guba András piarista szerzetes és Rudan Mária, az Emberi méltóság stratégia projektvezetője köszöntötték a résztvevőket. Majd Patsch Ferenc jezsuita szerzetes előadásával kezdtük a közös munkát, amelyben a lojalitástól a hősiességig vezető útra tekintettünk rá. A rövid előadást hallgatva azzal néztünk szembe, mit is jelent ma az egyházhoz való lojalitás és a kicsinyekért, gyengékért vagy bántalmazottakért való hősies kiállás feszültségében élni. Személyes hangvételű, tág összefüggéseket felvillantó előadást hallhattunk.
Pedig olyan rendes ember – a szexuális visszaélés szociálpszichológiája volt a következő mini előadás címe. Nyúl Boglárka az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének adjunktusa előadásában szociálpszichológiai szempontból mutatta be a bántalmazás jelenséget. Részletesen beszélt a bántalmazás, az áldozati helyzetet és az elkövetést övező mítoszokról, amelyek erős beágyazottsága teszi lehetővé, hogy alkalmanként bagatellizáljuk, tagadjuk vagy elfedjük a bántalmazás tényét. Az eladásokat csoportmunkában is feldolgoztuk, ebben az előadók kérdései segítették a résztvevőket.
A délelőtti program kommunikációs helyzetgyakorlatokkal folytatódott, amelyeket Márkus Roland piarista szerzetes vezetett be rövid előadásával. Bemutatta azokat a szemléleti alapokat, amelyek bármilyen krízis esetén támpontok lehetnek, különösen a bántalmazási esetekhez kapcsolódóan.
Az áldozatok iránti tisztelet, az érintettek emberi méltósága megköveteli, hogy megfontoltan, nyíltan és tisztelettel nyilvánuljunk meg az ilyen helyzetekben, és közben érzékenyen figyeljünk arra a közösségre is, akit a bántalmazási ügyek érintenek.
A szemléleti alapozás után konkrét tapasztalatokat ismerhettünk meg, majd a résztvevők is konkrét helyzetekben gyakorolhatták a nyilatkozattételt vagy az interjúhelyzetet. Megtapasztalhattuk, mennyire nehéz tisztán használni a fogalmakat, milyen kihívást jelent egy nagyobb kör figyelmétől kísérve szabatosan, őszintén és előremutatóan megnyilatkozni. Ritka és hasznos élmény volt, hiszen egymást segítve, őszintén tudtunk együttműködni ezekben a gyakorlatokban.
A délután a nyílt párbeszéd jegyében telt. A tavalyi hasonló eseményen mi kérdeztük a meghívott sajtóorgánumok képviselőit. Idén bővítettük a meghívottak körét és az eseményt sajtóbeszélgetésként hirdettük meg azzal a céllal, hogy beszélgessünk, kérdezzünk egymástól. A gyermekvédelemmel összefüggő ügyek gyakran erős indulatokat, érzéseket keltenek, itt azonban lehetőség volt közelebb lépni egymáshoz és a megszokott kérdező-válaszadó szerepből kilépve beszélgetni. A beszélgetés egyik célja volt, hogy a nemrég Varsóban lezajlott A Közös küldetésünk Isten gyermekeinek védelme című konferencia résztvevői közül néhányan megosszák ottani élményeiket és a konferencia hatására tett és tervezett előrelépésekről beszéljenek. Marton Zsolt váci megyéspüspök, Dobszay Benedek OFM és Rudan Mária – az Emberi méltóság stratégia munkatársai – röviden, de személyes hangvétellel osztották meg a Varsóban megélt tapasztalatokat. Előremutató lépésekről, a kelet-közép európai katolikus gyermekvédelmi kezdeményezések hálózattá szerveződéséről, személyes kapcsolatok gazdagodásáról, mély és megrázó személyes tapasztalatokról számoltak be a magyar küldöttek. Megfogalmazódott a hála és remény is , hogy Európa ezen felén tudunk egymáshoz kapcsolódni és a nehéz és fájdalmas úton, amelyik a bántalmazások jelenségével való szembenézés jelent, tudjuk egymást segíteni. Reményt és elköteleződés fogalmazódott meg, hogy így a szerzetesi kör közösen, egymást segítve, hitelesen tud cselekedni a bántalmazással való szembenézésben és a megelőzésben is.
Rudan Mária