Ferenc pápa mérföldkövei a gyermekvédelem területén

A Szentatya 2023. április 28–30. között Magyarországra látogat. Ezzel összefüggésben érdemes áttekinteni, hogy milyen intézkedésekről döntött Ferenc pápa  az emberi méltóságot érintően.

Az egyik fontos terület, amelyen Ferenc pápa eltökélten folytatta elődei, különösen XVI. Benedek munkáját, a klerikusok által kiskorú személyek ellen elkövetett szexuális visszaélések feltárása, és az erre vonatkozó szabályozás megújítása volt.

Célként az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a felelősséget tűzte ki, valamint olyan egyházi közeg létrehozását, amelyben a kiskorúak biztonságban érezhetik magukat. A mentalitás változásához nyilván hosszú idő kell és azt nem lehet jogszabályokkal elérni. Mégis, fontos üzenet mind a klérus, mind a hívek, és nem utolsósorban a visszaélések okozta botrányokkal szívesen foglalkozó média felé a jogszabályi környezet változása, szigorítása. Az alábbiakban ezt tekintjük át röviden.

2013-ban, Ferenc pápa pontifikátusának kezdetén a klerikusok által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélésre vonatkozó jogszabály 2001-ben, azaz még II. János Pál pápa alatt kiadott, az Egyházi Törvénykönyv vonatkozó kánonjait módosító Sacramentum Sanctitatis Tutela kezdetű apostoli levél és a Hittani Kongregáció kapcsolódó levele, valamint ennek 2010-es módosításai voltak. Ezek értelmében a kiskorúság felső korhatára 18 év, a büntetendő cselekmény elévülése pedig 20 év lett, amelynek kezdete az a nap, amikor a sértett betölti a 18. életévét. Ezenkívül a 2010-es módosítások alapján a kiskorú személlyel egyenlő jogállásúnak tekintendők az értelmük használatával állapotszerűen nem rendelkező személyek is. A büntetendő cselekmények közé bekerült a pornográfia is, nevezetesen, a 14 éves kor alatti kiskorú személy pornográf ábrázolása, amelyet a klerikus szexuális élvezet céljából megszerez, akár csak átmenetileg tárol és terjeszt, bármilyen módon és bármilyen eszközzel. Az apostoli levél értelmében ezeknek az ügyeknek az elbírálása a Hittani Kongregáció hatáskörébe tartozik. Az egyes egyházmegyéket pedig felszólították, hogy dolgozzanak ki gyermekvédelmi irányelveket.

Ferenc pápa, tudatában léve ezen terület fontosságának, 2014 tavaszán felállított egy szakértőkből álló szentszéki bizottságot, a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottságát (Tutela Minorum), melynek feladataként a visszaélések áldozataival (ideértve a sérülékeny felnőtteket is), családtagjaikkal, közösségeikkel való foglalkozást, gyermekvédelmi irányelvek és normák kidolgozását a kánonjog és a társadalom számára, valamit az egyházi vezetők és munkatársaik képzését nevezte meg. A bizottság tagjai egyházi és világi szakértők, férfiak és nők a világ minden részéről. Ez a bizottság a Szentatya által indított kúriai reform eredményeként 2022-ben a Hittani Dikasztériumhoz került.

2016 júniusában ennek a bizottságnak a javaslatára a Szentatya kiadta a Come una madre amorevole (Mint egy szerető anya) kezdetű motu propriot, amelyben tisztázza, hogy nem csak maga a szexuális visszaélés minősül delicta graviorának (súlyosabb bűncselekménynek), hanem az ezek feltárásával és szankcionálásával kapcsolatban elkövetett hanyagság is. A hanyagságnak következménye lehet a hivatalból való elmozdítás, püspökök és a jog szerint velük hasonló elbírálás alá esők, például szerzetesrendek elöljárói esetében is.

A következő fontos esemény 2019-ben történt. Ez év februárjában Ferenc pápa összehívott egy találkozót a Kiskorúak védelme az Egyházban címmel. Ezen 114 püspöki konferencia elnöke, 14 keleti katolikus egyházi vezető, 22 férfi és női szerzetesi elöljáró és sok világi vett részt. A találkozó kulcsszavai a felelősség, elszámoltathatóság és átláthatóság voltak, mint a szexuális visszaélésekre adott egyházi válasz fő irányvonalai. Néhány hónappal később, május 7-én jelent meg ennek eredményeként a Vos estis Lux mundi (Ti vagytok a világ világossága, VELM) kezdetű motu proprio, amely kifejezetten a szexuális visszaélések kivizsgálásának folyamatát, az abban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit szabályozza, különös tekintettel a püspökök és a megszentelt élet intézményei és apostolai élet társaságainak főbb elöljáróinak felelősségére és felelősségre vonhatóságára a visszaélések kivizsgálása kapcsán. Ez a jogszabály kiterjeszti a sértettek körét a sérülékeny felnőttekre is (anélkül, hogy azt definiálná), valamint előírja az egyházmegyéknek, hogy könnyen elérhető és átlátható fórumot hozzanak létre az esetek bejelentésére. Még ugyanezen év decemberében a Szentatya egy rendelkezésében (leiratában) eltörölte a pápai titoktartás kötelezettségét az említett motu proprioban felsorolt büntetendő cselekmények vonatkozásában, és ezzel a polgári hatóságok számára elérhetővé tette az egyházi vizsgálat során keletkezett dokumentumokat.

Szintén Ferenc pápa nevéhez kötődik az Egyházi Törvénykönyv VI. könyvének megújítása, ami egy sokéves folyamat eredménye, és 2021. december 8-án lépett hatályba. Az egyházi Kódex ezen része tartalmazza az egyház büntetőjogát, azaz az egyes büntetendő cselekmények tényállásait, a büntetési tételeket, a büntetések fajait stb. Ennek az újításnak is van gyermekvédelmi vonatkozása: a szexuális visszaélés az emberi méltóság és szabadság elleni cselekmények között kapott helyet, és már nem csak a klerikusokra, hanem a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjaira és egyházi hivatalt viselő világiakra mint elkövetőkre is vonatkozik.

Miközben a Szentatya által felállított, már említett bizottság folyamatosan szervez képzéseket, konferenciákat a témában, nem csak Rómában, hanem a világ minden pontján (ilyen volt a 2021 szeptemberében Varsóban megrendezett gyermekvédelmi konferencia, amelyen a kelet-európai volt szocialista országok képviselői vettek részt), 2023-ra időszerűvé vált a VELM revíziója. Ezért 2023 márciusában Ferenc pápa kiadta annak aktualizált változatát. Ebben megerősítette az Egyház törekvését az abúzusok feltárására, hozzáigazította a szabályzást az azóta történt törvényi változásokhoz, és kiterjesztette a normákat a krisztushívők Szentszék által elismert nemzetközi társulásainak világi vezetőire is.

Mindez világosan tükrözi Ferenc pápa töretlen igyekezetét, hogy az Egyház mindenki számára egy biztonságos, növekedést nyújtó, megtisztulásra törekvő és arra hívó közösség legyen.

Vadász Kinga SSS
egyházjogász