Konferencia a keresztény emberképről
A kötet, mint az Buza Patrik szerző és szerkesztő első előadásából kiderült, az Emberi Méltóság Stratégia eredeti célkitűzéseinek egyikét hivatott megvalósítani. 2020-ban, amikor Rudan Mária a Szerzetesi Iroda gyermekvédelmi felelőseként összehívott egy munkacsoportot (melynek szerzetesi, papi, világi tagjai voltak különböző szakterületeket – teológiát, pszichológiát, jogot, stb. – képviselve), hogy közösen dolgozzanak ki a szerzetesrendek és intézményeik számára egy stratégiát az emberi méltóság védelmében, azonnal leszögezték, hogy ezt a munkát a látensen számukra jelenlévő, de ki nem fejtett keresztény emberkép megfogalmazása nélkül nem lehet véghez vinni.
Ezért külön munkacsoport alakult: Buza Patrik, Búza Judit, Dobszay Benedek OFM, Füzér Katalin Judit, Gellai Judit, Lukács János SJ, Martos Levente Balázs, Raposa Bernadett, Szabó Ráhel OP, Uzsalyné Pécsi Rita és Versegi Beáta Mária CB – ők lettek ennek a kötetnek szerzői. Versegi Beáta – aki a kötet másik szerkesztője – előadásából kiderült, hogy a munka olyannyira közös volt, hogy nem is jelölik, ki melyik fejezet szerzője, hiszen valamilyen módon mindenki mindegyikhez hozzájárult.
A két szerkesztő előadása után, melyek a kötet keletkezésének hátteréről és a mű felépítéséről és kulcsfogalmairól szóltak, Deák Viktória Hedvig OP teológiai szempontból elemezte az emberi méltóság fogalmát a teremtettségünk, az Isten szeretetének megelőző és ingyenes volta, az emberi végesség értelmezésének kérdéseit körüljárva.
Beáta nővér és Hedvig nővér előadásának is egyik kulcskifejezése a kötet címében is megjelenő ’ajándék’ fogalma. Beáta nővér hangsúlyozta: kiinduló pontjuk volt a gondolkodásban, hogy az ember ajándék, de arra is rá akartak mutatni, hogy az ember életét meghatározó kondíciókat is tekinthetjük ajándéknak, ezért a könyv minden fejezetének címében ott szerepel ez a szó. Nagyon látványos ábrán mutatta be, hogy a fejezetek egymáshoz nem lineárisan kapcsolódnak, hanem mindegyik önmagában, egy szempont fénytörésében értelmezi az emberi méltóság fogalmát személyes élettörténetekből kiindulva és kérdéseket megfogalmazva.
A szerzők ugyanis azt szeretnék, ha ez a könyv további közös gondolkodás forrása lenne.
Megkapó módon tárták fel a szerkesztők a kötet hiányosságait is: a még feldolgozandó témák között említve az emberi méltóság védelmének jogi és eljárásrendi kérdéseit vagy éppen az erények szerepének további tanulmányozását ebben az optikában. Ezáltal maguk is tanúságot tettek arról, hogy – ahogy erről egy egész fejezet szól – az emberi törékenység, tökéletlenség nem elfedni való „hiba”, hanem emberlétünk természetes velejárója.
Az utolsó előadó Sárkány Péter filozófus volt, aki három katolikus filozófus gondolataival reagált Hedvig nővér előadásából arra a gondolatra, hogy az újkor óta az ember mintegy Isten riválisának helyzetébe került: úgy érezzük, hogy Isten határt szab kibontakozásunknak és szabadságunknak. MacIntyre, Taylor és Spaemann diagnózisai különböznek ugyan egymástól e tekintetben, de összességében mindhárman rámutatnak, hogy az újkortól fogva az ’én’ és a ’mi’ egymáshoz való viszonya változott meg, és ennek a következménye, hogy az emberi méltóság mint kérdés középpontba került, és hogy a gyakorlatban annyi bántalom éri. Megjegyezte, az Egyháznak ezt figyelembe kell vennie, amikor a mai emberhez kíván szólni.
A délután folyamán műhelymunkák segítették, hogy a jelenlévő mintegy 60-70 pedagógus, segítő szakmában dolgozó vagy egyházi közösségben felelősséget vállaló résztvevő megoszthassa egymással a témához fűződő jó gyakorlatait, kérdéseit, gondolatait. Raposa Bernadett, klinikai szakpszichológus „Varrd meg nekem, mert elszakadt!”, Tóthné Sasvári Szilvia, pedagógus és Kiss Eszter, mentálhigiénés szakember „Unikornis az iskolában”, valamint Gulyás Péter, szervezetfejlesztő-tréner „Boldogok a határőrök!” címekkel vezették a műhelyeket.
Paksy Eszter
A könyv megvásárolható a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán keresztül, valamint a Szent István Társulat könyvesboltjaiban, a libri.hu-n és a bookline.hu-n.